PC hardverek

Miért van szükségünk dedikált videókártyára?

Sok esetben, különösen laptopoknál, a grafikus chip közvetlenül a processzorba van integrálva. Ez az úgynevezett integrált GPU hatékony, energiatakarékos és kompakt, azonban teljesítménye korlátozott. Általános számítógépes használathoz, mint például irodai alkalmazások futtatása, internetes böngészés, vagy filmnézés, az integrált GPU is elegendő lehet.

Azonban, ha játékokkal is szeretnél játszani, komolyabb grafikus szoftvereket használsz, videóvágással foglalkozol, 3D grafikákat készítesz, vagy élőben közvetítesz (streamelsz), akkor elengedhetetlen egy dedikált, azaz külső videókártya beszerzése. A külső videókártya számos előnnyel jár:

• Nagyobb grafikai teljesítmény: A külső videókártya minden játékra tervezett számítógép alapvető eleme, amely nagy grafikai teljesítményt igényel.
• A CPU tehermentesítése: A külső grafika javíthatja a rendszer teljesítményét és gördülékenységét, mivel leveszi a terhet a processzorról.
• Teljesítménynövelés: Lehetővé teszi a teljesítmény növelését olyan eszközökön is, amelyek integrált grafikával rendelkeznek, anélkül, hogy az egész gépet frissíteni kellene.
• Professzionális szoftverek támogatása: Szerkesztők, alkotók vagy 3D modellezők számára is ajánlott a külső GPU használata, mivel az olyan programok, mint a Photoshop vagy az AutoCAD, profitálnak a nagy teljesítményből.

Milyen célra válasszunk videókártyát?

A videókártya kiválasztásánál a legfontosabb szempont, hogy tudd, mire szeretnéd használni a kártyát.

Gamer videókártyák

A gamer videókártyák a legújabb játékok magas felbontású (1080P, 1440P, 4K) futtatásához, videóvágáshoz, vagy 3D grafikák készítéséhez alkalmazhatóak. Ezek a kártyák kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, és olyan technológiákat támogatnak, mint a ray-tracing a valósághű fényhatásokért.

Jellemzők:

• Nagy teljesítményű GPU
• Nagy memória
• Jó hűtés
• Kifinomult formatervezés, gyakran RGB világítással
• Több monitor támogatása

Kiváló választás gaminghez a GeForce RTX széria vagy a Radeon RX széria bármely eleme. Minél magasabb sorozatszámú videókártyát nézel, annál erősebb teljesítményre számíthatsz. A GeForce videókártyáknál a Ti (Titanium), a Radeon RX videókártyáknál pedig az XT (Extreme) jelöléssel rendelkező modellek még magasabb teljesítményre képesek.

A 4K gaming életérzést az NVIDIA RTX videókártyák, kifejezetten a második generációs, 30-as RTX modellek hozták el. Az NVIDIA GeForce RTX videókártyák a legfejlettebb modellek közé tartoznak, nagyon nagy teljesítményt nyújtanak, és a DLSS 2.0 funkciónak köszönhetően egyedüliként tartalmazzák a korszerű ray-tracinget, egy mesterséges intelligencia funkciót, amely növeli a teljesítményt a játékokban.

Az AMD RDNA 2 videokártyák kiváló alapot szolgáltatnak az új generációs játékokhoz, mind számítógépen, mind játékkonzolon. Az AMD RDNA 2 nagy felbontású játékteljesítményt biztosít élénk vizuális megjelenítéssel.

"Általános" / Multimédiás videókártyák

Ha a fő célod alapvető irodai alkalmazások, internetes böngészés, filmnézés, vagy akár régebbi, kevésbé gépigényes játékok futtatása, akkor a multimédiás videókártyákat érdemes választanod. Ezek a GPU-k nagy ugrást jelentenek az integrált videókártyákhoz képest, és alacsonyabb áruk miatt vonzóak lehetnek belépő konfigurációk esetében.

Jellemzők:

• Nagyobb teljesítményt nyújtanak, mint egy integrált videókártya
• Alacsony ár
• Kisebb méretek
• Alacsonyabb fogyasztás

Ilyen célú felhasználásra a GeForce GT sorozat elemei, vagy az alacsonyabb sorozatszámú Radeon RX szériák kártyáit javasoljuk. Ezek a kártyák nem alkalmasak az újabb, nagy gépigényű játékokhoz.

Professzionális videókártyák

A professzionális videókártyákat nagy teljesítményű munkaállomásokhoz tervezték, amelyeken különféle grafikai programokat futtatnak. Ebbe a felosztásba tartozik az NVIDIA Quadro és az AMD FirePro sorozat.

Jellemzők:

• Rendkívül hatékony dedikált GPU
• Ideális grafikai és CAD/CAM/CFD alkalmazásokhoz
• Több monitor támogatása
• Nincs mesterséges sebességkorlátozás a Double-precision számítások elvégzésének sebességében

Komoly grafikus programok, videószerkesztés és 3D renderelés esetében szintén érdemes magasabb szériában gondolkodni, minimum 12-16 GB feletti VRAM-mal, ha igazán hatékonyan szeretnénk dolgozni grafikus szoftverekben. Bár egy professzionális videókártya gyakran jobb eredményeket ér el a játékok referenciaértékeiben, mint a legjobb gamer videókártya, olyan funkciókért is fizetsz, amelyeket játék közben nem használsz ki. Ezért, ha olcsó videókártyát keresel, válassz inkább a gamer grafikus kártyák közül.

Fontos paraméterek a videókártya kiválasztásakor

A cél mellett számos főbb paraméterről is dönteni kell a videókártya kiválasztásakor.

Videókártya memória (VRAM)

A videókártyák saját, dedikált memóriával (VRAM) rendelkeznek, hogy a lehető leggyorsabban tudják feldolgozni a grafikus anyagokat, amik például a PC játékokhoz kellenek. A felhasználástól függően érdemes figyelmet fordítani a memória méretére és típusára. Minél nagyobb a memória kapacitása, annál összetettebb alkalmazásokat vagy játékokat képes kezelni a videókártya.

Memória mérete:

• 2 GB VRAM: Minimális grafikai teljesítményt igénylő szoftverek, alkalmazások esetében javasolt, főként irodai felhasználásra.
• 4 GB VRAM: Kevésbé high-end játékok közepes részletességű futtatására használható.
• 8 GB VRAM: Komolyabb grafikai igényekkel rendelkező játékok magasabb részletességű futtatására és kevésbé komoly grafikai szoftverekben történő munkavégzés mellett javasolt. Komolyabb gaming igények esetén minimum 8 GB RAM-mal ellátott GPU-t javaslunk. A grafikus programokkal történő munkákhoz és a lelkes gamereknek legalább 8 GB vagy annál nagyobb memóriával felszerelt videókártya választását javasoljuk.
• 12+ GB VRAM: High-end játékok magas grafikai beállításokkal történő futtatása és magas gépigényű grafikai szoftverek és feladatok ellátására.

Memória típusa:

• DDR3 / DDR4: Régebbi modellek esetében találkozhatunk ilyen típusú memóriákkal. Ezekben a dedikált memória nem kifejezetten a grafikus adatok feldolgozására lett kialakítva, de szintén azt a célt szolgálják, hogy a GPU által kezelt adatokat dedikáltan dolgozzák fel. A GDDR3 egy kifutó memóriatípus, manapság már csak multimédiás gépekben vagy régebbi számítógépben lévő meghibásodott videókártya helyett használható.
• GDDR5: Kifejezetten grafikai memória, magasabb sávszélességet és adattovábbítási sebességet tesz lehetővé elődjeihez képest, ezzel növelve a GPU számítási kapacitásait. A GDDR5 4-szer gyorsabb, mint a GDDR3, és sebességének köszönhetően már alkalmas gamerek számára. A GDDR5X verzió még magasabb adatátviteli sebességet tesz lehetővé.
• GDDR6: A GDDR5-höz képest akár 2x-es, akár 14-16 GBps adatátviteli sebességre képes. A GDDR6X memóriák pedig számottevően magasabb sebességre képesek (akár 2-szer gyorsabb, mint a GDDR6). Komolyabb játékokhoz, streameléshez, grafikai munkákhoz a legjobb választás.
• HBM2: Egy fejlett memóriatechnológia, amely különösen a magas sávszélességű és energiahatékony alkalmazásokban mutatkozik meg előnyösen a GDDR6-hoz képest. A HBM memóriák egy teljesen új kategóriába tartoznak, amelyek egyenesen a grafikai chipbe vannak integrálva, kisebb méretű dedikált GPU-t eredményezve. A HBM2 jelenleg csak bizonyos AMD videokártyákban található meg. Hátrányuk azonban a bonyolultabb telepítés a GPU-ra. A HBM memóriák leginkább a rendkívül nagy átviteli sebességükkel (a széles busznak köszönhetően), alacsony fogyasztásukkal és kisebb helyigényükkel tűnnek ki a GDDR memóriákkal szemben. A GDDR6 nagyszerű utódja az elődjének, az alacsonyabb árának köszönhetően pedig ideális alapul szolgál a közép- és a felsőkategóriás grafikus kártyák gyártásához.

Kompatibilitás és fizikai méretek

Mielőtt új videókártyát választasz, fontos figyelembe venni néhány kulcsfontosságú szempontot, hogy a kártya megfelelően működjön a számítógépeddel.

• Méret a gépházban: A komolyabb gamer videókártyák sok esetben nem férnek el egy kisebb házban. Fontos megnézned, mekkora a videókártya hossza, szélessége és magassága, és az elfér-e a gépházban. A szélesebb kártyák több PCI Express csatlakozót is elfoglalhatnak.
• Alaplap kompatibilitása: Győződj meg arról, hogy van-e szabad PCI Express foglalat az alaplapon, melyhez csatlakoztathatjuk. A PCIe 16x 3.0 és a fölötti foglalattal rendelkező alaplapokkal jellemzően minden modern videókártya kompatibilis. A dedikált videókártya ugyan kompatibilis lesz egy régebbi alaplapi PCI Express foglalattal (például PCIe 3.0 kártya egy PCIe 2.1-es foglalatban), de a sebessége csökkenhet.

• Tápegység: A nem gamer videókártyák gyakran nem igényelnek külön tápellátást. Ezzel szemben a komolyabb gamer eszközöknek már kellhet egy erős tápegység. A kártyáknál jelölve van, hogy minimum hány wattos tápegység ajánlott a működtetéséhez. Komolyabb gamer kártyák esetében előfordulhat akár 1000W minimum tápegység igény, de a legtöbb kártyánál elegendő lehet 600-800W közötti. Ezt minden esetben érdemes ellenőrizni, ahogy azt is, hogy a géped egyéb hardver elemeinek milyen szükségletei vannak. A TDP (Thermal Design Power) a kártya maximális energiafogyasztását jelzi valós körülmények között.
• Processzor (CPU) kompatibilitása: Ha erős vagy játékra szánt videókártyát keresel, győződj meg arról, hogy a processzor is elég erős a teljesítményéhez, hogy ne korlátozza a videókártya képességeit. Az interneten számos "Bottleneck calculator" oldal érhető el, ahol összehasonlíthatod a CPU-t és a GPU-t, és megtudhatod, mennyire passzolnak egymáshoz.

Monitor csatlakozók

A legjobb az, ha a monitorunk csatlakozója és a videókártyán található csatlakozó azonos típusú. Vannak átalakítók, de ha lehetséges, ezeket érdemes elkerülni, mert csak gond lehet belőle.

• Régebbi szabványok: VGA/D-SUB/DVI régebbi csatlakozó szabványok, szinte már csak idősebb monitorokon találhatóak meg és nem nyújtanak jó képminőséget.
• Modern szabványok: A HDMI már jóval fejlettebb, de a számítógépekhez ma igazán jó csatlakozó a DisplayPort. Ez utóbbit szinte minden új monitor támogatja, jobb képminőséget és felbontást biztosítanak. Az újabb USB-C csatlakozók is képesek videójelet továbbítani. A digitális interfész jobb képminőséget, nagyobb felbontást, egyidejű hangátvitelt (HDMI, DP, USB-C) és akár Ethernet-et (HDMI) is biztosít.

Hűtés

A GPU hűtése kulcsfontosságú a stabilitás és a hosszú élettartam szempontjából, különösen az erősebb kártyáknál.

• Aktív hűtés (ventilátorral): A legtöbb komoly gamer videókártya már rendelkezik önálló, 1-2-3 ventilátoros aktív hűtéssel, melyekre szükség is van, hogy megfelelő mennyiségű levegőt kapjon a setup és elkerülhessük a túlmelegedést. Ez a költséghatékony és megbízható variáns minden típusú GPU esetében. Az aktív hűtés elegendő arra, hogy ne legyen probléma magával a videókártyával, de mindenképp kell gondoskodni a teljes gépház hűtéséről és a megfelelő mennyiségű levegő beáramoltatásáról.
• Passzív hűtés (ventilátor nélkül): A kevésbé erős, multimédiás kártyák ventilátor nélkül érkeznek, és így is tökéletesen használhatóak. A passzív hűtésű videókártyák nem kínálnak brutális teljesítményt vagy a legmodernebb RTX technológiát, azonban elegendőek alapvető feladatokhoz, és a ventilátorok hiánya miatt teljesen csendesek, így irodai vagy alap otthoni használatra ideálisak. A nagyobb teljesítményű videókártyák számára viszont biztosítani kell a keletkező hő elvezetését a számítógépházból, így nem alkalmasak gaming és professzionális videókártyák hűtéséhez.
• Vízhűtés: Alkalmas az extrém GPU túlhajtás rajongóinak és a legerősebb grafikai gyorsítókhoz. Telepítése azonban nem ajánlott kisebb számítógépházakba.

Egyéb fontos paraméterek és technológiák

• GPU túlhajtás (Overclock - OC): A grafikus mag (GPU) és a memória magasabb frekvencián való működtetése nagyobb teljesítményt biztosít a játékokhoz.
  • GPU automatikus túlhajtása (Boost): Ha a VGA kártya maximális teljesítményét igényli a rendszer, akkor a videókártya automatikusan megemeli a GPU mag frekvenciáját.
  • Gyári túlhajtás: Akkor válaszd, ha nincs kedved belebonyolódni a GPU túlhajtásával kapcsolatos procedúrákba és a grafikus kártya teljesítményéből szeretnéd kihozni a maximumot. Ezt az OC, SC, Gaming X és a hasonló megjelölések alapján ismerheted fel.
  • Felhasználói túlhajtás: Ezt a felhasználó maga végzi egy speciális szoftver segítségével. Leginkább azok számára ajánlott, akik tudják, mit csinálnak, mivel a túlhajtás után további tesztprogramokkal szükséges ellenőrizni a rendszer stabilitását.
• eGPU - Külső videókártya laptopokhoz: A külső videókártya, vagyis eGPU segítségével jelentősen növelheted a laptop teljesítményét, anélkül, hogy a belsejéhez hozzá kellene nyúlni. Lehetővé teszi a legújabb játékok vagy a teljesítményigényes grafikai alkalmazások futtatását. Kompakt méretű, így könnyen magaddal viheted. A külső videókártya Thunderbolt 3 csatlakozón keresztül csatlakozik a laptophoz.
• Raytracing és DirectX 12: A raytracing a fénysugarak követésével jeleníti meg a képeket. Az új módszert támogató videókártyák egy teljesen új szintre emelik a játékélményt. A jelenlegi grafikus kártyák közül csak az Nvidia GeForce RTX támogatja. A videókártya mellett a raytracing-et magának a játéknak is támogatnia kell, továbbá telepíteni kell a DirectX 12 interfészt is.
• Gyártási technológia (nm): A GPU chip legkisebb elemének szélességét jelzi. Minél keskenyebb, annál fejlettebb a technológia.
• VR Ready: Azt jelöli, hogy a GPU támogatja-e a virtuális valóságot. Ha érdekel a virtuális valóság, akkor válassz a VR-Ready videókártyák közül.
• CrossFire/SLi: Támogatja az egy alaplapba helyezett több videokártya együttműködését.
• AMD Eyefinity: Akár 6 képernyőn történő megjelenítést is támogat (az adott videokártyák lehetőségétől függően).
• NVIDIA 3D Vision: Az ilyen videókártyák támogatják a sztereoszkópikus 3D-ben történő játékok futtatását.

Videókártya árkategóriák

A videókártya ára nagyban függ a teljesítménytől és a memóriakapacitástól.

• Olcsó videókártya / Multimédiás kártya: Egy 2 GB-os irodai, multimédiás videókártya már 30-40 ezer forintért is kapható. Ezek tökéletesek alapvető feladatokra és régebbi, kevésbé gépigényes játékokra.
• Gamer videókártya olcsón: Az olcsó gamer videókártya 80 ezer forintnál kezdődik. Ezek a kártyák alkalmasak Full HD felbontású játékokhoz, közepes beállításokkal. Ide tartoznak az 50-es szériás kártyák is, melyek jó belépő szintet biztosítanak a gamer világba.
• Középkategóriás gamer videókártya: Ezek a kártyák általában 6-12 GB VRAM-mal rendelkeznek, és széles körben elérhetőek, a multimédiás gépektől kezdve a gamer és professzionális felhasználásig. Megfelelő teljesítményt nyújtanak Full HD és 1440p felbontásban, magasabb grafikai beállításokkal.
• High-end gamer / Professzionális videókártya: A 12 GB vagy annál több VRAM-mal rendelkező kártyák általában a legerősebb gamer vagy professzionális videókártyák, melyek igényes felhasználóknak készültek. Ezeknél a 24 GB-os csúcsmodelleknél nem ritka a hétszámjegyű, egymillió fölötti ár sem. Ezek a kártyák képesek a 4K gamingre és a legintenzívebb grafikai feladatok ellátására is.

Konzolvilág Tippek a Vásárláshoz

Mint a Konzolvilág szakértői, tudjuk, hogy a megfelelő videókártya kiválasztása nem könnyű feladat. Ezért állítottuk össze ezt az útmutatót, hogy segítsünk neked a döntésben.

1. Határozd meg a felhasználási célodat: Ez a legfontosabb lépés. Játékra, munkára, vagy mindkettőre kell a kártya? Milyen típusú játékokkal játszol, és milyen felbontásban? Milyen grafikai szoftvereket használsz?
2. Ellenőrizd a kompatibilitást: Győződj meg róla, hogy a kiválasztott videókártya fizikailag befér a gépházadba, kompatibilis az alaplapoddal (PCIe foglalat), és a tápegységed is elegendő teljesítményt biztosít számára. Ne felejtsd el ellenőrizni a CPU és GPU kompatibilitását sem, hogy elkerüld a szűk keresztmetszetet.
3. VRAM mérete és típusa: Játékokhoz és grafikai munkákhoz minimum 8 GB VRAM-mal ellátott GPU-t javaslunk. A GDDR6 és GDDR6X memóriák a modern játékokhoz a legjobb választásnak számítanak.
4. Hűtés: Ha erőteljesebb videókártyát választasz, vagy érzékeny vagy a ventilátorok zajára, akkor nemcsak a műszaki paramétereket, hanem a hűtőborda minőségét és méretét is mindenképp vedd figyelembe.
5. Monitor csatlakozók: Győződj meg arról, hogy a videókártyán található kimenetek megegyeznek a monitorod bemeneteivel. A DisplayPort és a HDMI a legelterjedtebb és legjobb minőségű csatlakozók.

NVIDIA RTX 50-es szériás videókártyák ismertetője

Az NVIDIA legújabb generációs RTX 50-es szériája a grafikus processzorok piacán a csúcsteljesítményt képviseli, amely tovább emeli a játékélményt, a professzionális grafikát és a mesterséges intelligencia alapú alkalmazásokat.

Főbb jellemzők

• Új architektúra: Az RTX 50-es széria az NVIDIA legújabb, továbbfejlesztett GPU-architektúrájára épül, amely jelentősen növeli a számítási teljesítményt és az energiahatékonyságot. Ez gyorsabb ray tracing és AI-alapú feldolgozást tesz lehetővé.

• Ray tracing 4.0: Az RTX 50-es modellek továbbfejlesztett valós idejű ray tracing képességekkel rendelkeznek, amelyek még élethűbb fény- és árnyékhatásokat hoznak létre a játékokban és vizualizációkban.

• AI-alapú technológiák: Az NVIDIA új DLSS (Deep Learning Super Sampling) 3.0 verziója az RTX 50-es kártyákon még hatékonyabb, lehetővé téve a magasabb képfrissítést és a részletgazdagabb grafikát alacsonyabb erőforrásigénnyel.

• Memória és sávszélesség: Az RTX 50-es modellek nagyobb memória- és sávszélességgel érkeznek, például 24 GB GDDR7 memóriával, ami előnyös a 4K vagy akár 8K játékokhoz, illetve professzionális 3D renderelésekhez.

• Energiahatékonyság: Az új gyártástechnológia révén az RTX 50-es kártyák hatékonyabban használják fel az áramot, így kisebb a fogyasztásuk és hűtési igényük, ami csendesebb működést eredményez.

Modellek és célközönség

Az RTX 50-es sorozat többféle változatban érkezik, például:

• RTX 5070 / 5070 Ti – Középkategóriás modellek, kiváló teljesítménnyel 1440p és 4K játékhoz.

• RTX 5060 - Belépő videókártyája az 50-es szériának. Főleg full hd gamplay-re alkalmas.

• RTX 5080 – Magasabb kategóriás kártyák, erősebb ray tracing és AI teljesítménnyel.

• RTX 5090 – A legcsúcskategóriás modell, amely minden eddigi generációt felülmúl, ideális hardcore gamereknek és szakembereknek.

Összegzés

Az NVIDIA RTX 50-es szériája a játékosok és kreatív szakemberek számára készült, akik a lehető legjobb teljesítményt, valósághű grafikát és jövőbiztos technológiákat keresik. Ha 4K-s vagy még nagyobb felbontású játékokban, illetve professzionális grafikai munkákban gondolkodsz, az RTX 50-es széria kiemelkedő választás.

Reméljük, hogy ez az útmutató segít neked megtalálni a tökéletes videókártyát, amely maximálisan kihasználja a Konzolvilág által kínált gaming és multimédiás élményt! Nézz körül kínálatunkban, ahol széles választékban találsz videókártya, gamer videókártya olcsón, olcsó videókártya és AMD videókártya modelleket egyaránt. Ha kérdésed van, kollégáink készséggel állnak rendelkezésedre!

A Ray Tracing: A Valóság a Képernyőn – Miért érdemes belevágni?

A videójátékok és a grafikai megjelenítés világa folyamatosan fejlődik, és a fotorealisztikus látvány elérésének egyik legfontosabb mérföldköve a ray tracing technológia bevezetése volt. De mi is pontosan a ray tracing, hogyan működik, és miért érdemes neked, mint a Konzolvilág vásárlójának, olyan videókártyát választanod, ami támogatja ezt a forradalmi eljárást? Merüljünk el a részletekben!

Mi az a Ray Tracing?

A ray tracing, magyarul „sugárkövetés”, egy renderelési technika, amely a fény viselkedését szimulálja a valós világban. Képzeld el, ahogy a fény sugarai visszapattannak a tárgyakról, áthaladnak átlátszó felületeken, elnyelődnek, vagy éppen szétszóródnak. A ray tracing pontosan ezt modellezi, csak fordítva: a virtuális kamerából indít fénysugarakat a képernyő minden egyes pixelén keresztül, és követi azok útját a virtuális térben. Amikor egy sugár találkozik egy tárggyal, az algoritmus kiszámítja, hogyan veri vissza a fényt (szín, textúra, anyagtulajdonságok alapján), majd tovább követi a visszavert sugarat, amíg az el nem éri egy fényforrást, vagy el nem vész a végtelenben.

Ez az eljárás lehetővé teszi rendkívül valósághű fényhatások, árnyékok, tükröződések és áttetsző felületek megjelenítését. A korábbi, hagyományos renderelési technikák (raszterizálás) ezt csak közelítőleg, előre elkészített textúrákkal és algoritmusokkal tudták szimulálni, amelyek gyakran mesterségesnek hatottak. A ray tracing viszont fizikailag pontos, így a végeredmény sokkal hitelesebb és magával ragadóbb.

Hogyan működik a Ray Tracing a gyakorlatban?

Ahogy fentebb említettük, a ray tracing alapvetően a valós világban tapasztalható fényjelenségeket utánozza. Íme a főbb aspektusai, amelyek a lenyűgöző vizuális élményt eredményezik:

• Fények és árnyékok: A ray tracing képes a fényforrásoktól érkező fénysugarak pontos útját nyomon követni, ami rendkívül realisztikus árnyékokat eredményez. Ezek az árnyékok nem csak egyszerűen sötétek, hanem a fényforrás távolságától, szögétől és intenzitásától függően lágyabban vagy élesebben rajzolódnak ki, figyelembe véve a tárgyak formáját és a környezeti fényt is. Ezáltal a jelenetek mélysége és valósághűsége drámaian megnő. A hagyományos árnyékolási módszerekkel szemben a ray tracing árnyékai dinamikusabbak és interaktívabbak, reagálnak a fényforrások és a tárgyak mozgására.
• Tükröződések: A tükröződő felületek, mint például a víz, a polírozott fém, vagy az üveg, hihetetlenül élethűen jelennek meg. A ray tracing képes pontosan kiszámítani, hogy a fény hogyan verődik vissza ezekről a felületekről, így a környezet, a szereplők és a fényforrások tükörképe is precízen látszik. Ez különösen a modern játékokban ad hozzá a vizuális minőséghez, ahol a nedves útfelületek, a tükröződő páncélok vagy az ablakok valósághű megjelenítése elengedhetetlen a belevetülődéshez.
• Áttetsző felületek (refrakció): Az üveg, a jég vagy a folyadékok átlátszóságának és fénytörésének (refrakció) modellezése is a ray tracing erőssége. A fénysugarak útjának követésével a technológia képes pontosan szimulálni, hogyan hajlik meg a fény, amikor áthalad egy anyagon, ami rendkívül hiteles és dinamikus hatásokat eredményez. Gondoljunk csak egy pohár vízre, amelyen keresztül torzul a mögötte lévő tárgy képe – ezt a valóságot hozza el a ray tracing a virtuális világba.
• Globális megvilágítás (Global Illumination - GI): Talán a legösszetettebb, de egyben leglátványosabb aspektusa a ray tracingnek a globális megvilágítás. Ez a technika azt modellezi, ahogyan a fény nem csak közvetlenül a fényforrásokból érkezik, hanem hogyan verődik vissza a környező felületekről, "megvilágítva" azokat. Ezáltal a jelenetek sokkal természetesebbé és teltebbé válnak, nincsenek mesterségesen sötét, élettelen sarkok. A GI valósághűbben szórja szét a fényt a környezetben, így a játékvilágok sokkal inkább életszerűnek tűnnek. Például egy szoba, ahol az ablakon beszűrődő fény bevilágítja a falakat és a bútorokat – ez a hatás a globális megvilágításnak köszönhető.

Miért érdemes ray tracing videókártyát választani a Konzolvilágtól?

A Konzolvilág számára kiemelten fontos, hogy a legmodernebb technológiákat kínáljuk vásárlóinknak, és a ray tracing egyértelműen a jövő technológiája a grafikus megjelenítésben. Íme, miért érdemes beruháznod egy ilyen videókártyába:

1. Lenyűgöző vizuális élmény: A legkézenfekvőbb ok a vizuális minőség drámai javulása. A ray tracinggel rendelkező játékok egyszerűen sokkal jobban néznek ki. A valósághű fények, árnyékok és tükröződések mélységet és atmoszférát adnak a játéknak, ami sokkal magával ragadóbb élményt biztosít. Nem csak látványosabbak, de hitelesebbek is lesznek a virtuális világok. Ez különösen a történetközpontú, atmoszferikus játékoknál érezhető, ahol a részletekre való odafigyelés alapvető.
2. A jövő technológiája: A nagy játékfejlesztők egyre inkább integrálják a ray tracinget játékaikba. Ha olyan videókártyát vásárolsz, ami támogatja ezt a technológiát, akkor biztos lehetsz benne, hogy a következő években megjelenő AAA címeket is a legjobb minőségben élvezheted. Egy ray tracing képes videókártya egyfajta befektetés a jövőbe, ami biztosítja, hogy a gépünk hosszú távon is naprakész maradjon a grafikai élmény terén.
3. Filmek és animációk készítése: Ha nem csak játékra használnád a gépedet, hanem videószerkesztéssel, 3D modellezéssel vagy animációk készítésével is foglalkozol, akkor a ray tracing elengedhetetlen. A renderelési idők drámaian lecsökkennek, és a végeredmény sokkal valósághűbb lesz. A professzionális szoftverek, mint például a Blender, 3ds Max, vagy a Cinema 4D, mind kihasználják a ray tracing erejét, hogy fotórealisztikus képeket és animációkat hozzanak létre.
4. DLSS / FSR technológia (Upscaling): Az NVIDIA GeForce RTX kártyák a DLSS (Deep Learning Super Sampling), míg az AMD Radeon RX kártyák az FSR (FidelityFX Super Resolution) technológiát kínálják. Ezek a mesterséges intelligencia alapú felskálázási megoldások lehetővé teszik, hogy a játékok alacsonyabb felbontásban renderelődjenek, majd AI segítségével felskálázásra kerüljenek magasabb felbontásra, miközben megtartják vagy akár javítják a képminőséget, és drámaian növelik a képkockasebességet (FPS). Ez azt jelenti, hogy a ray tracing bekapcsolása mellett is élvezheted a magas képkockaszámot, ami kritikus a folyékony játékélményhez. Ez a kombináció teszi a ray tracinget valójában használhatóvá a modern, nagy gépigényű játékokban.

A Ray Tracing és a teljesítmény

Fontos megjegyezni, hogy a ray tracing rendkívül számításigényes technológia. Bekapcsolása jelentős terhelést ró a videókártyára, ami csökkentheti a képkockasebességet. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy megfelelő erősségű GPU-val rendelkezzünk, ha teljes mértékben ki szeretnénk használni a ray tracing adta lehetőségeket.

• NVIDIA RTX sorozat: Az NVIDIA volt az úttörő a ray tracing hardveres gyorsításában az RTX sorozatú videókártyáival (RTX 20xx, RTX 30xx, RTX 40xx). Ezek a kártyák dedikált RT magokkal rendelkeznek, amelyek kifejezetten a sugárkövetési számítások elvégzésére lettek optimalizálva. Ez teszi lehetővé a valós idejű ray tracinget, és a DLSS technológia pedig segít kompenzálni az ebből adódó teljesítménycsökkenést.
• AMD Radeon RX 6000 és újabb sorozat: Az AMD is belépett a ray tracing piacra a RDNA 2 architektúrára épülő Radeon RX 6000-es és újabb sorozatú kártyáival. Ezek a kártyák szintén képesek a hardveresen gyorsított ray tracingre, és az FSR technológia is rendelkezésre áll a teljesítmény növelésére. Bár kezdetben kissé lemaradtak az NVIDIA-tól, az AMD folyamatosan fejleszti technológiáját, és egyre versenyképesebb alternatívát kínál.

Konzolvilág Ajánlás: Mikor érdemes beruházni?

Ha a Konzolvilág kínálatából választasz videókártyát, és szeretnéd a lehető legjobb grafikai élményt, akkor a ray tracing támogatású modellek felé érdemes elmozdulnod.

• Ha a legújabb AAA játékokat a legmagasabb vizuális beállításokkal szeretnéd élvezni: Akkor egyértelműen érdemes befektetni egy NVIDIA RTX vagy AMD Radeon RX 6000-es vagy újabb szériájú kártyába. Minél magasabb a szériaszám (pl. RTX 4080/4090, RX 7900 XT/XTX), annál jobb ray tracing teljesítményre számíthatsz.
• Ha fontos számodra a valósághűség és az atmoszféra: A ray tracing gyökeresen megváltoztatja a játékok hangulatát. Ha szereted a sötét, árnyékos folyosókat, a tükröződő felületeket és a dinamikus világításokat, akkor ez a technológia neked való.
• Ha szeretnél felkészülni a jövőre: Mivel egyre több játék és grafikai alkalmazás fogja kihasználni a ray tracinget, egy ilyen kártya hosszabb távon is releváns marad.

Fontos megjegyezni, hogy a „gamer videókártya olcsón” és „olcsó videókártya” kategóriában is találhatók olyan modellek, amelyek már támogatják a ray tracinget, bár a teljesítményük természetesen alacsonyabb lesz a csúcskategóriás modellekénél. Az 50-es szériás kártyák, mint például az NVIDIA RTX 3050 vagy RTX 4050 (ha megjelenik), vagy az AMD videókártya RX 6600/6700 sorozat egyes tagjai is képesek a ray tracingre, de ezeknél a DLSS/FSR használata szinte elengedhetetlen a játszható képkockasebesség eléréséhez.

A Konzolvilág szakértői készen állnak, hogy segítsenek neked kiválasztani a számodra legmegfelelőbb ray tracing képes videókártyát, figyelembe véve a költségvetésedet és a felhasználási igényeidet. Ne habozz, lépj be a valósághű grafika új dimenziójába!