Red Dead Redemption, egy vadnyugati igazságosztó bőrében (beszámoló)

Egy  személyes vallomással kezdeném: sosem rajongtam a western filmekért. Charles Bronson és Clint Eastwood, a tipikus kocsmai jelenetek vagy a Cattleman revolverek fegyvertáskából való görcsös előrántogatása szégyenszemre sosem hozott lázba. Talán az egyetlen, amit szerettem, azok a főszereplő hatásos belépőjénél hallható western csizmák robosztus zöreje. Ezen előítéletekkel felfegyverkezve, úgy döntöttem hagyom, hogy a Rockstar Games San Diego fejlesztői elkalauzoljanak egy számomra idegen és ezáltal kellően jelentéktelen világba.

Az alapok:

A RDR történetéről nem szívesen árulkodom, hiszen az önmagában is brilliáns, humoros és drámai. Az alap történet szerint megérkezünk New Austinba, két öltönyös, kellően unszimpatikus fickó társaságában, majd egyedül útrakelünk Fort Mercerbe elintézni egy régmúltba visszanyúló személyes ügyünket. Ez az akció nem túl sikeres, kudarcot vallunk, majd a MacFarlane Ranch barátságos légkörében egy bizonyos Bonnie MacFarlane nevű hölgy társaságában térünk magunkhoz. Bonnie fontos szerepet játszik a ranchon töltött életünkben, hiszen az ő segítségével tudhatjuk le a tutorial mission-öket. Miután az alapokat megtanultuk, megkezdhetjük utazásunkat eme sajátos élményekkel teli világban.

A lehetőségek:

Mint ahogy a GTA eddig összes részében, itt is megannyi lehetőségünk akad. Van egy óriási bejárható terület, megannyi különféle környezet, valamint az ezekhez társuló váratlan szituációk. Az első, ami magával ragadott, az az ezáltal a játékosnak adott szabadságélmény. Vadászgathatunk a naplementében, lovagolhatunk a semmittevés rejtélyekkel teli mélységében. Akármit teszünk, valami mindig történik. Az utunkon mindig megállítanak majd, hogy segítsünk egy bajba jutott hölgynek, esetleg fuvart kérnek tőlünk. Szinte minden él és lüktet. A játékban még virágokat gyűjtögetni sem tudunk nyugodtan, hiszen mindig van valaki, aki számít a segítségünkre. Innentől már a mi választásunk, hogy mit kezdünk a felkínálkozott lehetőséggel.

A küldetések:

A főmissionöket nem hanyagolhatjuk el, ha szeretnénk a story-lineban előrébb jutni és a mapon újabb területeket felfedezni. Vannak mellék missionök is, amik legtöbbször nagyon humorosak, irónikusak és kellően emberközelire sikerültek. A dialógusokból John Marstonról nagyon sok mindent megtudhatunk, ezáltal egyre közelebb kerülhetünk karakterének megismeréséhez. A fő küldetések átvezetői hasonlóan nagyon jó humorral fűszerezettek, egyik kedvenceim voltak a sírásó, Seth Briars megnyilvánulásai. Egy idő után a történet szinte nem hagy nyugodni, egy részünk Mr. Marstonná válik. A vége olyan drámai hatású, amilyet még soha nem tapasztaltam. A credits-nél szinte úgy éreztem, nem biztos, hogy alkalmam lesz ilyen katarzist átélni még egy játék után.

A látvány:

Tökéletesen harmonizáló színek, kellően vadnyugati beütés, szinte egyedi megjelenés, mely oly hangulatot szül, ami segít ösztönösen belefeledkezni a John Marston-féle életérzésbe. Az egész légkör szinte vibrál, minden mozog, minden körbevesz. A kis tatuktól kezdve a lovakig, a robosztus házak, Armadillo ranch, valamint Tall Trees havas területei is tökéletes textúrákkal lettek megvalósítva. Az időjárás, az éjjelek és nappalok váltakozása nagyon látványos, szinte más hangulat övezi a reggeli és az esti tájat, vagy az esőt és a tűző napot. Az NPC-k és John Marston (a főszereplő) ruházata és kidolgozottságának mértéke is bőven megfelelt a Rockstar Games-hez fűzött elvárásaimnak, hiszen a GTA részekkel igazán magasra tették a mércét.

A területek:

Megannyi különböző területet fedezhetünk fel kalandos utunk során. Armadillo például barátságos külleme miatt nálam központi szerepet játszott a területek közül. De ott volt még a dimbes-dombos Rio Bravo, Gaptooth Ridge az elhagyatott kis házacskával, a havas Tall Trees a sok ádáz nagy medvével. Eljuthatunk az akkori technikai újítások fellegvárába, a teljesen újszerű, betonozott és nagy épületekkel teli városba, Great Plainsbe is, ahol már autók is vannak, nem csak a lovaskocsi jelenti az egyetlen gyors közlekedést. A mapon azonban szinte az egész déli részt mexikói területek foglalják el. Pl. Perdido, Punta Orgullo, Diez Coronas, aminek teljesen más karakterisztikája van, egyfajta mediterrán légköre. Ott mintha mindenki az ember rosszakarója lenne, de persze ott is akadnak majd szövetségeseink, humoros párbeszédek, valamint egy segítségünk által kirobbantott elnyomás elleni forradalom. Mindegyik terület teljesen sajátos, más karakterek, állatfajok, más környezeti tényezők. Mégis mindez hihetetlenül jól működik együtt, sokszor inkább 10 percig csak lovagoltam, csak hogy gyönyörködhessek, és nem a gyorsabb utazási lehetőségeket (campsite vagy stagecoach) választottam.

Hírnév és Becsület:

A játék elejétől egy Fame és Honor jelzésű skála kísér minket végig utunkon, mely a mi behatásunkra, tevékenykedésünknek megfelelően változik. A Honort missionök és mellék missionök teljesítésével, idegeneknek való segítségnyújtással, rosszfiúk kiiktatásával, stb. növelhetjük. Viszont igen csökkenni fog, ha ártatlanokat gyilkolunk halomra, morálisan helytelenül cselekszünk, rabolunk vagy rendészeket ölünk. A Honor pontok azért válnak előnyünkre, mivel a körülöttünk lévő emberek kedvelni fognak, a bolti eladó pedig szivesen tesz nekünk árengedményeket. A Honor pontok növekedésével más más rangot érhetünk el, mindegyik más más tulajdonsággal ruház fel minket. A Fame általában egyenesen arányosan nő a Honor-al, de nem mindig. Például minigame-ek megnyerésével vagy banditák megölésével sokkal nagyobb hírnévre tehetünk szert. A hírnév egyik rangján (Gunslinger) körözés nélkül köthetjük el más lovacskáját. A minnél több becsület és hírnév pont megszerzésére nem kötelező külön figyelmet fordítani. Én legalábbis nem igazán törődtem vele, csak tettem, amihez kedvem támadt.

Az extrák:

Ha fel akarunk lélegezni egy-egy mission között, és csak úgy elmegyünk mondjuk vadászgatni vagy beülünk pokerezni, akkor miért ne tehetnénk mondjuk egy-egy új outfit-ért? A játékban vannak unlockolható ruházatok, melyekhez bizonyos kitételeknek meg kell felelnünk, hogy Marston bácsira ráadhassuk. Van például 4 challange: Sharpshooter, Survivalist, Master Hunter és Treasure Hunter. Mindegyikből level 10-et érhetünk el azáltal, hogy a szint leírásának eleget teszünk. A Sharpshooternél például az első szinthez le kell lőjünk 5 repülő madarat, a Survivalistnál 6 db Wild Feverfew nevű virágot kell szednünk, és így tovább. Az egyik outfitet (Legend of the West) csak akkor használhatjuk, ha mind a 4 challangeből 10-es rangot érünk el. A többi outfithez általában vásárolnunk kell valamit a boltban, nyernünk kell a minigame-ekben (póker, kocka, patkóhajítás, stb.) vagy mellék küldetést kell végrehajtanunk. Mindegyik outfit képe mellett találunk leírást, ami az elérendő pontokat taglalja. Én személy szerint képes voltam órákat tölteni csak a pókerrel vagy a kockázással, megunhatatlan. Akár a kockázással is megszerzett pénzünket elkölthetjük a legközelebbi boltban pl. vehetünk lovat. Nagy meglepetésemre az egyik leggyorsabb ló a Magyar Félvér (Hungarian Half-bred) is megvehető. Ha megesne velünk az a szörnyű baleset, hogy egy puma feltűnésmentesen megöli a lovunkat, miközben teljes áhítattal nyúzunk meg éppen egy farkast, akkor nem kell újra megvennünk az elhalálozott utazótársat, mivel ha már egyszer kicsengettük érte a bankót, csak fütyülünk és jön új helyette. Persze minnél több ideig sikerül megtartanunk egy lovat, annál több lesz a staminája, de ha nem akarunk pénzt költeni, akkor nyugodtan be is törhetünk egyet.

Achievementek:

Az achievementek nagyon jóra és ösztönzőre sikerültek. Pl. az összes minigame-hez vannak Xbox360-on 10 gamerpontot érők, vagy ott van az egyik kedvencem: a Dastardly. Az achievement megszerzése érdekében el kell lopnunk egy nőt, akit megkötözve le kell tennünk a vonatsínre, majd szép nyugodtan végignézni az elkerülhetetlent. Persze vannak komolyabb hangvételűek is, a küldetések teljesítéséért és az állatállomány gyérítéséért. Viszonylag könnyű gamerpontot vagy PS trófeát szerezni, ha eleget játszunk.

Multiplayer:

A Red Dead Redemption multiplayer részével július végén 6 holland fiatal megdöntötte a videojátékozás világrekordját. 50 órát töltöttek a Playstation 3-al karöltve az RDR közösségi hálójában, úgyhogy ebből is látszik, hogy mennyire nagy érdeklődésnek örvend. Az online rész is legalább annyira élvezhető, mint az egyjátékos, ha a haverokkal Duelezünk vagy Team Deathmatchet játszunk. Esetleg megismerhetünk egy RDR-t játszó leányzót is, akivel romantikusan lovagolhatunk a csodálatos naplementében, és máris mintha egy másik világba csöppennénk. A lovaglás persze alacsony szinten eléggé vicces és lassú, ugyanis utazótársul egy szamarat kapunk, ami nagyon aranyos hangokat ad ki, ámde nem egy fénysebességgel száguldó Kentucky Saddler. Az viszont kárpótol, hogyha kellő szintet elérünk, nagyon sokféle skin-t választhatunk karakterünknek, valamint megannyi további újdonságra is lelhetünk. Mindenkinek ajánlom, hiszen ritkán van része az embernek ilyen western-közeli élményben, pláne ha a barátai is csatlakoznak hozzá, akkor igazán nem tudja majd letenni a controllert.

A sokak által emlegetett nagy negatívum(?):

Az RDR megjelenése után egyre több video került fel a játékban lévő bugokról a különböző videomegosztó szájtokra. Sajnos nem tudok ennek a ténynek ellentmondani, talán ez az egyetlen igazi hátránya a játéknak. Persze minden játékban vannak kisebb-nagyobb hibák, de miközben játszottam, óránként biztosan találkoztam legalább eggyel. Volt amelyik kellően idegesítő volt: mission közben egy-egy olyan bug, ami meggátolt a teljesítésében. Volt amikor a lovam látta kárát, beragadt két kő közé és le kellett lőnöm, de olyan is akadt amikor Mr. Marstonnal nem tudtam megmozdulni és be kellett töltenem az utolsó save-emet. Persze ezek a negatív bugok voltak, de voltak olyanok, amelyek mosolyt csaltak az arcomra. Ezekből több volt. Például amikor ott hagytam a lovamat Armadillo-nál, mert elmentem kétlábon vadászgatni. Mikor hívtam a lovat, nem jött. Megnéztem, hogy a térkép szerint hol tartózkodik az a kis csavargó. Rá kellett, hogy döbbenjek, hogy valószínűleg elege van abból, hogy ugráltatom és úgy bánok vele mint egy állattal, mivel a szalonban találtam rá az italpultnál. Máskor pedig bemenekült egy bankba előlem, ahova John bácsival nem is lehet bejutni. Volt még öngyilkos lovam, láttam öngyilkos banditákat, a semmit hajtó kengyeles bácsit, de mindez inkább megnevettetett, minthogy a körmömet rágtam volna mérgemben. A bugok nálam semmit nem rontottak a játékélményen.

Összegzés:

Kellemeset csalódtam a western egyedülálló világában. A kezdeti ellenállásomat felváltotta a vágy egy következő RDR részre, de szívesen játszom újra pár hónap múlva ezt is. Talán még a western filmekre is ráveszem magam, és már nem nézek furcsán másokra, ha éppen mondjuk a Volt egyszer egy Vadnyugat című film klasszikus jeleneteit bámulja. Véleményem szerint több ilyen játék kéne, ami felnyitja az ember szemét és képes elkalauzolni a múltba, anélkül, hogy unalmas, lerágott csont lenne. A Red Dead Redemption a maga nemében páratlan alkotás, a történetét tekintve művészi értékekkel bír. Mindenkinek ajánlom, főleg azoknak, akiktől ugyanolyan távol áll a western, a maga kliséivel, mint tőlem. Akik pedig amúgy is imádják, azokat úgyis első pillantásra magával ragadja ez a játék.

Red Dead Redemption DLC- Törvényen kívüliek a végsőkig (Co-Op)

Az RDR első hivatalos letölthető tartalma (DLC) ingyenesen elérhető Xbox 360 és PlayStation 3 platformon egyaránt. Ez a kiegészítő csomag 6 új cooperative küldetést tartalmaz amit 2-4 játékos élvezhet közösen. A kiadott küldetések mindegyike kellemes szórakozást nyújt, melyek a következő névvel és tartalommal fémjelzettek:

"Waltonék aranya" (Walton's Gold)

A Walton banda egy aranyban gazdag bányát tart az uralma alatt. Meg kell küzdenünk a banda tagjaival, és annyi aranyat kihozni tőlük a vasúti kiskocsin, amennyi erőnkből telik, mindezt amilyen gyorsan lehetséges.

"A folyó" (The River)

A Nosalida-i erődig vezet kalandos utunk, ahol egy nagy küzdelemben lehet részünk a város elrejtett fegyvereiért.

"Lőszer" (Ammunition)

A mexikói hadsereg városa Azul Tesoro ostrom alatt van! Rohamozzuk meg a kapukat ágyúk, sorozatlövő fegyverek, mesterlövészek golyózáporán keresztül, hogy leromboljuk a mexikói tüzérségi állásokat.

"Az elrabolt lány" (The Kidnapped Girl)

Egy újabb banda uralja a Mercer erődöt, ahol egy földműves lányát tartják fogva. A feladat megrohamozni az erődöt és likvidálni a bandát, majd elhárítani az érkező erősítést, miközben a lányt biztonságban haza kell juttatni a Ridgewood Farmon lévő otthonába.

Továbbiak:
"A szökés" (The Escape)
"A csorda" (The Herd)

A "Törvényen kívüliek a végsőkig" co-op pack további multiplayer előnyökkel jár, valamint achievementekkel, trófeákkal és szórakoztató játékélménnyel.